17-én Jetta Hárskúton 100/95 pontos munkavizgát tett (ismételt munkavizsga volt, mivel a legutóbbi csak "kettesre" sikerült), majd másnap a terelőversenyen 11 kutyából 4. lett. hős okos volt, nagyon büszke voltam rá, és Pogira is, akit először próbáltunk ki birkák…

egy újabb szelet, ez most Jetta mindennapi teendői közül való. miután hátrahoztuk az állatokat fentről lefelé haladva minden karóhoz kikötünk egyet-egyet. értelemszerűen az első 2-3 helyen még könnyű dolgom van, mivel nagyjából együtt van a csapat, utána viszont…

Tegnapelőtt úgy jött ki a lépés, hogy indulás előtti utolsó pillanatban vettem észre, hogy nyitva maradt az istállóajtó, és a komplett szárnyas-különítmény megtámadta a kertet (ez még nem baj, de némelyik átrepül a szomszédba megenni a veteményest). Végiggondoltam a…

eljött a napja annak is, hogy az egész kecskefalkát, Jánosostul együtt, egyszerre vezessük hátra és rakjuk pányvákra. János azért necces pontja a történetnek, mert a lányok hozzá húznak, bonyodalmas lehet róla leválasztani őket, és hát ugye nagy és erős, szóval nem szívesen…

a kecskéken végzett munka szükséges, ez tény. nyilván, ha már muszáj használnom a kutyát igyekszem a lehető legokosabban végezni a dolgot, magyarul tehát nem elkúrni a birkákkal megtanult parancsokat. mélyvölgyból indultunk, és mostanra mind a kutya mind a kecskék sokat tanultak…

ez egy eléggé paradoxon helyzet... mikor van időm írni, akkor általában azért van, mert valami nem működik a helyén (időjárás, kedvem, bármi egyéb), ha meg nem érek rá írni, akkor az azért van, mert lenne mit írni. szóval most inkább örülök annak, hogy sűrű az élet, és…

Jettatyutya - a hősélmunkásszuperzseni - ma reggel lehozott velem szépen 8 kecskét (jaja, mostanság megduplázódtak), aztán kipányvázáskor egyenként hozta oda hozzám azt - és CSAK azt - akire rámutattam. korábban csak nagyon elrugaszkodott álmaimban jutott eszembe, hogy majd egyszer…

Mikor Jetta hozzám került, még legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy valaha főállásban fogom terelőkutyaként használni. Aztán most itt vagyunk, és a napi rutin azzal kezdődik, hogy fejés után kihajtunk (na jó, még legelőször azzal, hogy lemozgatom a kutyákat).…

Garde de la Vie családi nap névre hallgatott az esemény, igazából amolyan baráti beauceronos találkozó volt egy csomó másfajta kutyával kiegészülve. velünk pl. Murphy jött, és Annáék Roxával, meg még egy borderes páros Ági és Ziggy. a program őrző-védő volt és terelés.…

ahogy alkonyodik én nekiállok virágot öntözni, embör meg elindul lefelé a kecskékért. félnek a sötétben, ezért még idejében fel kell őket hozni, különben iszonyú mekegés közepette pánikba esnek minden apró nesztől. mire végeztem a virágokkal, már fel is ért az első két csajszi, elrendeztem a karám…