a kecskéken végzett munka szükséges, ez tény. nyilván, ha már muszáj használnom a kutyát igyekszem a lehető legokosabban végezni a dolgot, magyarul tehát nem elkúrni a birkákkal megtanult parancsokat. mélyvölgyból indultunk, és mostanra mind a kutya mind a kecskék sokat tanultak - és tán még rám is ragadt valami - aztán eljutottunk odáig, hogy kitámadós Szőke kecske és ezen jószágok azon szilárd elhatározása ellenére, hogy nem hajlandók nyájban maradni, végül egészen vállalható munkát hoztunk össze. kifutással, szlalommal, ki-be hajtással, sőt, még helyben is tudom őket tartani (bár szó-szó, ez a legkomplikáltabb). a távoli munkát akartam főleg gyakorolni a tréningen, de sajnos be kellett látnom, hogy ez egy alkalommal nem tanulható meg. elhajtani elkezdtünk már otthon is, a garázsmenetben közlekedő kecskéket, de kritikus távolságon (kb. 20m) a kutya vagy visszajön hozzám, vagy elkezd gyűjteni. szóval ezt próbáltuk korrigálni. mivel jobb ötletem nincs, maradunk a garázsmenetes gyakorlásnál itthon, végül is ahhoz képest, hogy egy hónapja még teljesen láb mellett csinálta csak az elhajtást, már a 20 méteres határ is 20 méteres fejlődést jelent.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.