Azaz a funkció alkotta a küllemet. (Ezt nem én mondom, hanem tény, így alakultak ki a fajtastandardek) Innentől kezdve pedig nem fér a fejembe, hogy hogy a viharba van az, hogy a funkcióban használt kutyák a kiállításon valahogy mindig háttérbe kerülnek…?
Ismerős a szitu?
Persze, hogy az. Tavaly egy konferencián szólaltam fel, és bár élesebbre szántam a mondandómat, a visszafogott változatban is sikerült bírálnom a küllemkiállításokat. Erre válaszolt a teremben ülő nagy nevű bíró (akinél anno BIS győztes lett a fenti képen látható kutyám), és sajnálta, hogy ilyen éles határvonalat húzok, holott a küllem is funkcionális küllem. Akkor nem kezdtem vitába vele – lámpalázas vagyok, örültem, hogy lejöhetek a pulpitusról – de azóta is a fejemben kattog ez a mondat.
Mennyire lehetnek vakok az emberek? Vagy ez szimplán képmutatás? Nem értem, komolyan, nincs előttem, hogy miért érvelünk ilyesmivel, mikor minden hétvégén, minden kiállításon látjuk, hogy ennek pontosan az ellenkezője történik. Ha ez a küllem valóban funkcionális küllem, akkor miért válnak szét fajták oly élesen munka- és küllemvonalakra? Ha ez a küllem valóban funkcionális küllem, miért nem elvárás a munka minden fajtánál? Ha ez a küllem valóban funkcionális küllem, akkor hogy lehet, hogy a munkát folyamatosan végző kutya mégsem felel meg neki? (És most engedjük el a társasági fajtákat, nem ellenük szól a mondandóm)
Elgondolkoztunk már ezeken?
Olyan ez számomra, mint mikor könyvből tanul valaki úszni. Van egy szép részletes leírás arról, hogy kell, igyekszik elsajátítani, legjobb tudása szerint gyakorol, kidolgozza az úszásra való izmait, de vizet sose lát. Ebből lesz egy trend, divattá válik, majd egy idő után mindenki kinézi a vízben úszókat, mert „Hogy néznek már ki?”. Közben a divatmajmok meg már tudományosan magyarázzák, hogy miért nekik van igazuk, és miért ők tudnának jobban úszni.
Elvész a realitás, bezárkóznak a saját kis világukba. Én azt mondom, tegyék, nem érdekel… Nem keresztezzük egymás útját – legalábbis amíg nem hallok ilyen felkavaró mondatokat. Funkcionális küllem…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kamilla Papp 2020.06.18. 08:59:53
annyira egyetértek és együttérzek Veled.. és olyan jó, hogy valaki leírja ezeket a gondolatokat.
Én egy sokkal "szerencsétlenebb" fajtában, a skót juhászban nézem végig a fentieknek egy végsőkig torzított verzióját..
Alig van köztük munkára használható (nekem az van, azért is írok és azért is fáj a téma, nyilván). És ha van, azt nem értékként, hanem kb. lenézéssel kezelik.
Óriási probléma, hogy a tenyésztés kizárólagos értékmérője a kiállítás, ami csak és kizárólag küllemi szempontokat bírál. (Terelő ösztönpróbával meg karakterteszttel nem jöjjön nekem senki, nevetségesek, meg nevetséges ezekre tenyészértékként hivatkozni).
Azt látom, hogy az érték a minél szőrösebb, akarattalan, élettelen, ösztön nélküli "báb" kutya, amelyik mozogni sem tud a szőrtől. Én szívem szerint sírnék, amikor rájuk nézek.
Azt kell látnom, hogy a tenyésztők nagy része a kutyához, mint fajhoz, annak viselkedéséhez nem ért és nem is akar érteni. Ha kellene sem tudná megmondani, hogyan kell munkakutyát tenyészteni, hogy lehetne pl. a terelőmunkát visszahozni, mert azt sem tudja, milyen tulajdonságokkal kell bírnia egy terelőkutyának (az ösztönön túl). Meg valahogy nem is akarnak energiát tenni az egészbe. Mert kemény dolog ám terelő munkavizsgára készülni egy ösztönerős kutyával! Kemény dolog fizikai kondíciót építeni és fenntartani. Kemény dolog mondjuk agility edzésekre járni, túrázni, kullancsokat és toklászokat gyomlálni. Sokkal keményebb, mint szigorúan betonon-pórázon sétálgatni, nehogy koszos legyen a kutya, 2 naponta átfésülni, majd ketrecbe vágni és végigvonszolni a ringen.
Nem kivétel a 30 éve tenyésztő sem sajnos. Sőt.
És nem is akarják érteni a problémát. Óriási, elképesztő az ellenszél azoknak, akik akarnának valamit - mert akkor a "tenyésztőknek" össze kéne kapniuk magukat..
Ami az egyetlen vigasz, hogy ha megnézel bárkit, aki valóban dolgozik a kutyáival, bármilyen fajtával, ugyanezeket mondja. Hogy munkafajtánál nem lehet a küllem az elsődleges. Ők mennek is külföldre, munkakutya-tenyésztőkhöz, vásárolni.. vagy tenyésztenek kutyát maguknak..
Találkoztam nem is egy olyan fantasztikus, ikonikus trénerrel, aki saját bevallása szerint, amikor munkakutyát keresett, végigjárta a tenyésztőkön túl a szaporítókat (!) és más "nem hivatalos" csoportokat, pl. vadászokat/juhászokat is..
És én is láttam már nem egy példát arra, hogy a nem hivatalos tenyészetből (elhatárolódnék a szaporítótól) jövő kutya ezerszer használhatóbb volt, mint a csillivilli győztesek...
Azt gondolom, hogy az igény a munkakutyára kicsi. Mert azzal keményen melózni kell. Mondjuk az sem baj, ha ezt legalább felismerjük.
Vikkus 2020.06.18. 09:33:46
Örülök a kommentednek, ahogy minden olyan találkozásnak online vagy irl, mikor valakivel egy nyelvet tudunk beszélni :) Bele sem merek gondolni milyen lehet a helyzeted, az én fajtám még szerencsésen megmaradt használhatónak, ám mi is rég eljutottunk oda, hogy videókat kérünk egy-egy kanról (feltéve, hogy nem láttam még a munkáját élőben, vagy nincs ehhez megbízható forrásom), mert a munkaképesség sokkal több, mint egy ösztönpróba. A munkavizsga már egy erős talán, de láttam már sok munkavizsgát, én már azoknak sem hiszek teljesen :) Sajnos motivációkat, "will-to-please"-t nem tesztelik, ahogy az állóképességet sem. Ha egy munkakutya flegma, nulla érzékenysége van rám, akkor a hajamra kenhetem.
Nem követem nyomon a fajtát, de bearded collie-ban vannak munkavonalak, ha collie-ban is elérhető, akkor neked sincs minden veszve :) és akit láttam dolgozós beardie-t, az nagyon ott volt! Igaz feleannyi szőre sincs, mint a show beardie-nek.
Kamilla Papp 2020.06.18. 12:22:58
A fenti témában még három kérdés szokott megfogalmazódni bennem (mindegyik a skótból indul, de általánosítható).
Az egyik, hogy hogy lehetnek értékmérők azok a küllem-tulajdonságok, amiket manipulálni lehet?! Lásd pl. skótjuhásznál a fül súlyozása.. ha súlyozod, szabályos lesz akkor is, ha amúgy nem lenne az. Utólag nem lehet megmondani, miért szabályos a fültartás. De van amikor csak a kiállításra, a felnőtt kutyáét is súlyozzák. Hm.
Aztán: amikor nyígás van a fajta beszűkült génállományára, örökletes betegségeire vonatkozóan, miért is nem néznek körül a nem-kiállítási állományban??
Harmadik, hogy vajon van-e értelme "visszaszelektálni" egy fajtát munkakutyává - ha létezik és itt van nekünk a munkaborder, ami kb. mindent elvisz a hátán.. mert itt már külön vonal van agility-munkaborderre, terelő-munkaborderre, keresőmunka-munkaborderre. És ők lesznek az etalon ezekben a sportokban. Aki sikert akar, munkabordert vesz. A többi fajta pedig képtelen ezzel versenybe szállni.
Mondom ezt úgy, hogy szívem vágya a munka-skótjuhász :)
Vikkus 2020.06.29. 19:14:48
"Az egyik, hogy hogy lehetnek értékmérők azok a küllem-tulajdonságok, amiket manipulálni lehet?! Lásd pl. skótjuhásznál a fül súlyozása.. ha súlyozod, szabályos lesz akkor is, ha amúgy nem lenne az. Utólag nem lehet megmondani, miért szabályos a fültartás. De van amikor csak a kiállításra, a felnőtt kutyáét is súlyozzák. Hm."
Magában hordozza a kérdésed a választ :) Ez is egy súlyos probléma a küllemkiállítással és a küllem-orientált tenyésztéssel.
"Aztán: amikor nyígás van a fajta beszűkült génállományára, örökletes betegségeire vonatkozóan, miért is nem néznek körül a nem-kiállítási állományban??"
A palacknyak-hatásról Sándor Sárának volt egy frenetikus prezentációja, azt kötelezővé tenném minden tenyésztő számára, a DNS szűrések értelmezésével együtt. Nagy baj ugyanis, hogy akik ezt a prezit végighallgatták, a legfőbb kérdésük a DNS alapú szűrésekkel kapcsolatban az volt, hogy hogyan tudnak hatékonyabban színre tenyészteni...
"Harmadik, hogy vajon van-e értelme "visszaszelektálni" egy fajtát munkakutyává - ha létezik és itt van nekünk a munkaborder, ami kb. mindent elvisz a hátán.. "
Na, itt álljunk meg. A szelekció elvileg "preserve", ez az FCI új szlogene by J. T. elnök úr. Szóval igen, ha meg akarod őrizni a fajtát kívül és BELÜL is, akkor van értelme visszanyúlni az eredethez. Más fajtához viszonyítani pedig szerintem nagy butaság. Ennyi erővel tartsunk csak bordert és malinoist, hisz ez a kettő "mindent elvisz a hátán". A border collie egyébként is CS terelő versenyeken indul, ha máshol nem is, a terelő versenyeken a collie egyenrangú felekkel indulhat, az összes többi interbreed fajtával. És azért az agilityn túl is van élet :) rengeteg új sport kezdi bontogatni a szárnyait és nem mindegyiket uralják a fent említett "sztárfajták".
Kamilla Papp 2020.07.17. 18:50:28
Nagyon köszi a válaszokat Viki, a harmadik pontnál őszintén felnevettem, feldobtad a napomat és visszaadtad a hitemet egy kicsit, hogy igenis van értelme a széllel szemben p*silni :D
Hű, a prezit megpróbálom elkérni Sárától! Vagy csak kikönyörögni egy új előadást :) Amúgy is épp most vagyok rajta a szűrés témán.