a minap Jettát egymagában vittem ki, mivel nem akartam a szomszéd faluban két kutyával vonulni. rájöttem, hogy a tétova startot nem hagyta el, eddig simán csak futott Ozzy mellett a rajtnál, míg ő húzott. úgyhogy most arra gyúrunk, hogy rövid távon vágtasson, mint a szél. ehhez pedig végre rászántam magam és rendesen, végig tekertem. lehet röhögni, de amúgy nem vagy csak nagyon keveset szoktam pedálozni, ha a kutyák húznak - mert minek? ha ketten vannak, akkor még egyébként szükségtelen, mivel üresjáratban hajtom a járgányt, olyan tempót diktálunk, amihez én nem tudok hozzáadni... most viszont egy kutyával volt rá lehetőség, úgyhogy derekasan végigtekertem az egész távot, és közben gyakorolgattuk az irányokat. ehhez szükség votl az időjárás közreműködésére is, mivelhogy a pocsolyákat kerülgettük. ez persze azt eredményezte, hogy nem ment végig vágtában a kutya, de legalább a tempó diktálást is gyakorolgattuk így. hazafelé legnagyobb gyönyörűségemre sikerült a pocsolyátlan végszakaszon kihajtani belőle egy fasza hajrát, vágtában értünk be a faluba. a jövőre nézve tehát a terv az, hogy én egyre többet tekerek ő meg egyre többet vágtat. nem csak a 3km-es távon, hanem a dupláján is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.