nyilván az ember arra szereti igazán trenírozni a kutyáját, aminek a gyakorlatban is hasznát veheti. a fegyelmező a mindennapi életben elengedhetetlen, az őrző-védőzés is egyértelmű, viszont a súlyhúzás az szépen kimarad erről a listáról, mert bár ajánlgatja nekünk faluhelyen boldog-boldogtalan, hogy menjünk hozzá szántani, ez azért meg fog maradni vicc szintjén. no de a bikejöring az már más...
pici faluban élünk, annyira pici, hogy még templom sem jutott, csak harangláb, és vasútállomás helyett is csak egy buszmegálló van. ja és persze postánk sincs. viszont a következő falu, ami csupán 2km-re van, az tartalmazza mindezeket a hiánycikkeket, szóval ha valamit fel akarok adni (mint ma), akkor bringára pattanok (vagy türelmetlenebb állapotomban kocsiba) és áttekerek. de milyen jó, ugye, hogy van nekem egy fekete lovam, most ha megittam a kávémat csak felnyergelem, befogom a bicaj elé, és a rendes tekerési időt lefelezve sitty-sutty át is robogunk együtt. közben még veszek pár liter házitejet is, hogy a visszafele út is ki legyen használva. szóval lehet, hogy versenyen nem tudnánk semmi komolyat domborítani a Tyutyival, de legalább a lényeg megvan: a gyakorlatban működik, hasznos célra tudom fordítani az erejét és tudását. és ez egy nagyon jó dolog.
na, megittam a kávét, indulunk.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.