Jettatyutya - a hősélmunkásszuperzseni - ma reggel lehozott velem szépen 8 kecskét (jaja, mostanság megduplázódtak), aztán kipányvázáskor egyenként hozta oda hozzám azt - és CSAK azt - akire rámutattam. korábban csak nagyon elrugaszkodott álmaimban jutott eszembe, hogy majd egyszer…

Mikor Jetta hozzám került, még legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy valaha főállásban fogom terelőkutyaként használni. Aztán most itt vagyunk, és a napi rutin azzal kezdődik, hogy fejés után kihajtunk (na jó, még legelőször azzal, hogy lemozgatom a kutyákat).…

apró testben nagy erő, Andrejjja húgom "black box" felvétele következik:

Kicsit könnyebb már a lelkem, megtudtuk végre, mi a helyzet: Jetta VEMHES! a létszám még lényegtelen, az UH ilyen szempontból egyébként sem egy egzakt tudományág. gyanús volt a dolog eddig is, Jet a szokásosnál is extrémebb étkezési szokásokat vett fel, és sokkal-sokkal…

bár hajtana a vérem, az időjárás körülményei miatt meg van kötve a kezünk... egyrészt ugye nagyon kevés ideig van napvilág, ez már behatárol, másrészt ugye hideg van, és a kinti kutyáknál nem mindegy, hogy mennyi melegítő zsírréteg van rajtuk, viszont ezzel a melegítő…

A múlt hétvégi kirándulás igen bőségesre sikerült. csütörtökön kiderült, hogy Jetta tüzelése elérte a csúcsát, úgyhogy röptében száguldottunk is haza, hogy nekiálljak szervezni és pakolni. szüleim szerencsére vállalták az állatkert gondozását, emberemmel pedig péntek…

végül csak leesett az eső, így lemondtunk az extra kihívásokat tartogató Jakab-hegyről és a kiépítettebb Rotary felé vettük az irányt. 3-4 órát elsétálgattunk össze-vissza a Mecsekben, jó volt. aztán a mókát egy sípályán való felmászással zártuk, ami sokkal kevésbé…

egy hete már fiú módjára jelölget mindenhova, Puszta napok óta körülzsongja, de ezen kívül nem adja jelét tüzelésnek... most már tűkön ülünk, leszerveztem az utat, a fedezést, tényleg csak el kéne indulnunk. közben szerencsére gyűlnek a jobbnál jobb gazdik, egy átlagos…

sikerült mindent elrendezni, már csak tüzelnie kell Jettának, és rendesen viselkedni Holle-anyónak (havazásban szar lenne Belgiumig elautózni), aztán elárasztjuk a házat fekete szörnyetegekkel...

Garde de la Vie családi nap névre hallgatott az esemény, igazából amolyan baráti beauceronos találkozó volt egy csomó másfajta kutyával kiegészülve. velünk pl. Murphy jött, és Annáék Roxával, meg még egy borderes páros Ági és Ziggy. a program őrző-védő volt és terelés.…