rákaptunk az ízére, és a vadiúj versenykoronggal még dobni is megtanultunk. én egyelőre örülök annak, ha megdobom a 20métert és levegőből tudja leszedni a kutya, de Gábor már keményen távolsági dobásokat produkál. Pogo egy eszelős, hardcorepunker most is, mint mindig, gyönyörűen leköveti a frizbit, és hajlamos botrányosan nagyokat ugrani, így vele csak korlátozottan játszunk, de amit mutat, az nagyon tetszik.
Ozzy egy olyan szándékos keverékpárosításból származik, amit erre a sportra talált ki a tenyésztője, és bár elmúlt két éves is, mire frizbizni kezdtünk hamar rájött a dolog lényegére, és most már csak néha-néha kell rászólni, hogy figyeljen (fut, mint a gép,és általában gyorsabb a frizbinél, rá kell szólni, hogy emelje az égre a tekintetét, nehogy túlfusson).
Jetta hozza a szintet, Poginál nagyobbakat ugrik, de gyorsaságban már egy szinten vannak, Ozt egyikük sem tudja lepipálni.
pitekkel is újabban játszogatunk, szállnak a korong után szépen, gyorsak is és fordulékonyak, éppen csak baromi drágává teszik saját maguk számára ezt a sportot... ugyanis az átlagos frizbi kb. két foglalkozást bír ki pit bull szájban... így a legelső, jelenleg már porig gyalázott, alig-alig repülő koronggal játszanak ők. harapásálló vételén gondolkozom, de azt mondják, az sem bírja sokáig a pitek stílusát, így egy időre még marad ez a félhalott.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.