végül a három utolsó lányka is eljutott a dokihoz chippezésre, ennek örömére pedig elmentünk velük a régi kutyafuttatóra kicsit sétálni. legjött Roxa is, és becsatlakoztak még néhányan a környékről, hogy teljes legyen a létszám. érdekes volt figyelni a kölykeimet, hogy reagálnak egy teljesen ismeretlen élethelyzetben (konkrétan még sosem láttak idegen kutytá) Pogo még mindig először megfigyel (konkrétan lefeküdt a pad alá, és leste az eseményeket), Dana csak ül, és néz, lehetőleg valaki ölében, Lanie pedig folyton mozgásban volt... először csak kitért a futkosó többiek útjából, aztán nem sokkal később ő csatlakozott be elsőnek a buliba. őt követte Pogo, aki a kezdeti figyelemből rögtön átcsapott vérboszeronba (anyja lánya, durván játszanak), végül Dana is elkezdett előbb ugatni (nagyon lármázós), aztán futott velük pár kört, aztán kb. félidőben eldőlt a a gazdik alkotta kör közepén és elaludt. a másik két csajszi még nyomta egy darabig, de a sok új inger azért kivett belőlük, és egy óra után ők is lelassultak. végül az eső vetett véget a bulinak, mivel a kiskutyák amúgy is kifutották magukat, mi pedig fáztunk, hát elindultunk haza.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.