rapidfárasztás

az időjárás nem csupán szar, hanem kifejezetten kibaszós...

látom, hogy kisüt a nap, gyorsan kimegyek a kutyához, hogy ne esőben mozgassam le őket. nem is gondolkozom rajta, hogy mivel, gyors kell és halálos: peca. a kötéllel sem szarozok, csak felkapok az istállóban egy rongyot, rákötöm egy mogyoróvesszőre és uccu. Junkie fut, mint a szél, annyira, hogy az az érzésem, nem is a zsákmány érdekli, csak futni akar, teljesen egyértelmű fogást elnéz, és túlfut rajta, de lendületesen fordul és jön megint, aztán amikor tényleg fogni akar, akkor meg a kezemre pályáz... nagy köcsög. viszont van benne lendület és gyönyörűen ugrik. Mörfös hozta a formáját, bár most kicsit lassabb volt, mint általában, megint kötöttebbek az izmai, de a tapasztalat azt mutatja, hogy pár foglalkozás után felgyorsul. a hét meglepetése Puszta, vele egy jó ideje nem csináltam semmit, apja vitte bringázni, úgyhogy jól meglepett, amikor a múltkor beszállt Ozzy pecázásába. most már egyedül veszem ki, és faszán addig tudom futtatni, míg a seggén veszi a levegőt. nem árt neki, no. Ozzy - mint névadója - egy veszett állat, őt se annyira a fogás mozgatja, mint a futás, maga. mondjuk jellemző, hogy az agarak nem tapadnak rá a zsákmányra, hanem ráfutnak messziről. szóval náluk nem tudok kis íveket tartani és forgatni jobbra-balra, mert akkor egyszerűen megállnak és várnak, nekik kifutó préda kell - magyarul futok, és húzom magam után a rongyot. legalább megvan nekem is az edzés. Jetta pörgethető, meg szépeket is ugrik, jelenleg ő bírja a legtovább a bandából, Doro meg leszámítva, hogy idióta mancsolós technikával akar fogni igazából szépen megy. Dimivel vagyok meglőve... ő nem pecál, nem is labdázik, úgyhogy vele futni kell. de még ezzel a rapidmódszerrel is egy órát jelent a futtatás, és hiába süt a nap az első három kutyánál, Pusztánál már beborult, Ozzyt pedig zuhogó esőben fejeztem be... rohanás a házba, törölközés, ruhacsere.

a sors (az időjárás) pedig megismétli önmagát... a tegnapi nap folyamán háromszor váltottam ruhát...