Egy munkavizsga, két dobogós hely

Ez summázva a legutóbbi FRPK rendezvény. Rebell-el indultam a munkavizsgán, Pogóval és Jettával pedig a szokásos, 3--as szinten. 

Tudtam, hogy Rebelle-nek még van hova fejlődni, így amolyan "legalább közel van" alapon indultunk el vele mégis ezen a HWT-n, tudva, hogy ebből nem lesz 90%-os eredmény. Valóban nem is lett, de ettől még büszke vagyok Rebire, nagyon ügyes volt, nem lázadt, nem kezdett el partizánkodni, és saját magához képest higgadt is maradt. Látszik a munkáján a tapasztalatlanság, az enyémen pedig, hogy el lettem kényeztetve az "öregeim" által, sokkal többet kellett volna segítenem neki, a hibázásaink java abból fakadt, hogy hagytam őt önállóan dolgozni akkor is, amikor nem kellett volna. A legnagyobb levonásunk a nyáj szétszaladása volt, ehhez fűznék extra kommentárt is: megegyeztünk, hogy a hőségre való tekintettel, nem futtatunk kutyát a kiszakadó birka után. Más kérdés, hogy ezt nem tisztáztuk le az összes forgatókönyvre, ebben a szituációban - mikor az egész nyáj elmegy - küldenem kellett volna a kutyát, amit a kérés félreértelmezése miatt nem tettem meg. Azt viszont kiemelnék, hogy az elhagyott birkákról gyönyörűen visszajött a jószág! A főbb levonásaink még a túl korai pózelhagyások voltak (legeltetésből és behajtásból is korábban indult, mint kellett volna). Viszont patentul megoldott egy olyan feladatot, ami extra pontos volt: a hidat, és a megállítása neki volt a legszebb. Látszik, hogy hozza a családi virtust, az egyenesekben halálra unja magát, de ha akadálynál dolgozik, akkor nagyon szépen odateszi magát. A munkavizsgán megfelelt minősítést nyertük el (itt nincsenek kategóriák), tudom, hogy a miénk volt a legkevésbé szép munka, de rengeteg ideje van még a kutyának, és vele ki fogom használni az összes lehetőséget a feljebblépés előtt (három kitűnő minősítésű futam után kell kötelezően feljebb lépni). Novemberben Portelken ott leszünk az 1-es osztályban. 

Jetta hosszú kihagyás után lépett ismét pályára, a gyakorlások alatt és itt is nagyon ügyes volt, igazából csak én bénáztam a pályán, az összes hibánk ebből fakadt. A leválogatásunk jó volt (vidin hosszúnak tűnik, de a mezőnyben még gyorsnak számítottunk), a szalagozás is. Hogy sprintelnie kellett kihajtás után, inkább a birka pillanatnyi hangulatának köszönhető (a jobb hátsó sarokba szeretnek elrohanni), gyönyörűen összeszedte. Az együtthaladás jó volt, de az elhajtáson meglepődtem, Jettának ez nagyon szokott menni, talán csak a birkák érezték hívogatóbbnak az árnyas ligetet... nem tudom, mindenesetre kár érte. A legeltetési területet viszont nekem nem sikerült elsőre megtalálnom, ott azért kavarogtunk. Az állatok kímélése miatt kifutás nem volt, ezért a legeltetésnél kint kellett hagyni a kutyát, és onnan behozni. Jetta ezt is szépen megoldotta, és nem is futtatta túl őket, cserébe viszont a birka az árnyékosabb útvonalat választtota, nem a legrövidebb, egyenes nyomvonalat, ami újabb mínusz pontokat ért nekünk. A máltai kereszt Jetta másik specialitása, 10-ből 9-szer hibátlanul oldja meg... most egy erélyesebb rászólást kapott tőlem előtte, és mint minden ilyet, ezt is egy orbitális hülyeséggel reagálta le. Hiába no, Jettával csak szépen lehet beszélni... pontosan tudja, hogy a máltai keresztben nem vágjuk ketté a nyájat. Mindezek ellenére persze a máltai fiaskó után pöröltem vele rendesen, ő pedig - ennek rendje s módja szerint - belerontott még egy olyan feladatba, ami amúgy a kisujjában van, és egy egyszerű kerülésnél kiugrasztott néhány birkát. A tyúkláb akadályunk nem volt tökéletes, de addigra már kicsit szétestünk mindketten, utána viszont a rossz helyezkedés miatt tudott kiszökni az az egy lázadó bari - és ahol egy lázad, ott több is fog. Papírforma szerint elindult utána még néhány birka... Komoly kockázatot vállaltam azzal, hogy engedtem Jettát, és részben azért van zene a vidi alatt, mert ezt a manővert a háttérben kommentálták is, de ahogy Jetta megoldotta, az az aggódó morajlást tapsra váltotta, visszatért a munkakedve is rögtön. A karámkerülés tempós lett, de jó, utána viszont a megállítás előtt lett volna egy 360°-os kerülés, amit félreértelmeztem (számok vannak benne, az nekem túl nagy kihívás), ezért mennünk kellett még egy fél kört, amibe már belehibáztunk. A megállításunkra kaptunk még levonást, de utána már szépen ment minden. Ez egy második helyet ért Jettának, "Nagyon jó" minősítéssel, azaz cím nélkül. 

A hétvége legnagyobb élménye pedig Ő volt, szívemszottya kicsi Pogácsa... nem szoktam ilyet alaptalanul mondani, de szerintem nem hogy saját magához képest, de a mezőnyhöz képest is az egyik legjobb, ha nem a legjobb futam volt az övé. Egyszerűen szuperül dolgozott, borzasztó sokat fejlődött, nagyon büszke vagyok rá! A leválogatás, kihajtás tempós volt, de jó, az együtt hajtás egészen szuper, és az elhajtás pontjáig szépen, kiegyensúlyozottan haladt, csak a megállás előtt csinált egy örömkört (a birkákat nem befolyásolta, de engem zavar, mert ez egy berögzött feszkólevezetése, amolyan rossz szokás, amiről igyekszem lenevelni). Az elhajtása nem lett tökéletes, de ezen nem lepődtem meg, nem nagyon csináltunk még rendes elhajtást. A legeltetés és behozás szerintem szuper lett, nem hajtotta rajtam túl a nyájat, viszont a nem egyenes haladás miatt (mmint a birka nem haladt egyenesen) itt is kaptunk levonásokat. A máltai keresztért kár volt, ha kicsit türelmesebb, az az egy birka sem megy félre, viszont ezen a részen nála is kicsit kikapcsolt a rendszer, és volt egy kis felesleges futkosás, ami szerencsére a birkát nem érintette, csak magamnak könyvelem el, mint fejlesztendő területet. A hídnál ugyanez a türelmetlenség "ölt meg" három birkát (ahogy az az operatőröm kommentárjában is jól hallható :) ), a tyúkláb viszont nagyon szép lett. (Valójában nem kétszer futottunk neki, csak egyszer, kicsit ferde szögben állt a lelátóra.) Bár egy birkánk mellé ment, a többi viszont azon a száron jött ki, ahol kellett, így az egész mezőnyből mi teljesítettük a legjobban ezt a feladatot. A karámkerüléssel nem volt gond, a 360° nála már jó lett, a megállításunkból megint levontak, és mellé még én is hibáztam egyet, a megállítás során vettem le a szalagot, és nem bent a karámban... a bíró engedélyére a karámon belül az utolsó feladatot "védelem" teljesítettük, szalaglevétel helyett egy birka kiemelésével. Az eredményünk egy harmadik hely lett, "Nagyon jó" minősítéssel, cím nélkül. 

Nem fordult még elő, hogy mindkét lányom dobogóra került volna, úgyhogy ezt egy nagyon sikeres hétvégeként könyveltem el, nem beszélve arról, hogy mindhárman odatették magukat, és nagyon szépen dolgoztak. Hogy mindez miként állt össze pályamunkává, és a pontok hogy sikerültek, már más kérdés, azt gondolom - a videókat többször is visszanézve -, hogy nincs okom szégyenkezni, a kutyák ösztönei rendben vannak, a megoldásaik jók, a fejlesztendő területek tiszták, tudom, hogy kivel-merre vezet az utam. Megyünk tovább, gyakorlunk, ősszel majd táborozunk, novemberben újra versenyzünk.