Kutyáim és a sport

lurcherben az erő

2011/06/04. - írta: Vikkus

bemásolva korábbról, hogy legyen valami bájkos is itt

2011-05-10 21:18 kedd

a franc se tudja mióta ígérgettem (fenyegettem) Ozzynak, hogy elviszem bikejöringezni... hát most megtörtént. igen most, este. pontosabban alkonyatkor, mivel addigra ért haza Y a használható bringával (az enyémnek csak nem akar működni a tengelye), és elindulhattam a csapat pehelysúlyú tagjával ki a mezőre.
előrevetíteném: nem tudom, hogyan kell kutyát bikejöringre készíteni. eddig csak Jettát neveltem rá erre - valszeg őt sem tökéletesen - és az teljesen másképp zajlott. ezúttal egy kész, alapból húzó (kis köcsög csak addig jön laza pórázzal, míg a "lábhoz" parancs hatása alatt van, utána rögtön kilő, és a földet súrolja az orrával, úgy húz), többször hajszázott, állandóan a bokrok alját járó kajtató kutyával indultam neki ennek a projektnek. Ozzy szót fogad és értelmes is, ezzel nincs hiba, de ez a feladat most teljesen más volt, mint amit apja szokott elvárni tőle ugyanitt, kint a mezőn. az első indulásunk nem is tartott sokáig, gyakorlatilag ahogy indultunk Oz kilőtt enyhén jobbra, én lereagáltam egy kissé hisztérikus "ÁLLLJ!!!" üvöltéssel és satufékkel. Y bringáján működik a fék (az enyémen nem igazán), meg is lepődtem rajta és faroltam egy szépet. kutya leült és a lehető legértetlenebbül nézett rám. nagy levegő, kifúj... pumpáltam magamba egy kis bátorságot, hisz ha minden egyes startnál leállítom, akkor pont azt építem le, amire szükségünk lenne. start újra, most már ő óvatosabb volt én pedig bátrabb. kiderült, hogy amit én jobbra kitérésnek hittem az nem is az volt, hanem ez az istenbarma így húz... jobb oldalt a padkán. végig így ment mind a hat kilométeren, agyaltam is rajta menet közben, hogy hogy a rákba szoktatom le erről, mert nem kéne. nagyon sokszor indultunk, és általában parancsra állítottam meg - és ő nagyon szépen megállt. sőt, ha vad miatt kellett megállnunk (azért persze előfordult, hogy kilőtt vadra oldalra, de elrántani nem tudott) akkor a megállítás után is leült. nem rángatott, nem ugatott, nem feszült, csak ült - és kurvára stírölte az állatot. visszafelé menet volt egy rész, ahol különösen poros, szinte homokos volt a talaj. tudván, hogy a jól fékező bringán nincs ABS - egyáltalán, gyártanak ilyet bicajra? - és ilyen terepen fékezésnél tutira eltaknyolnék, azt a megoldást választottam, hogy semennyire sem segítettem rá pedállal a húzásra, sőt enyhe fékkel lassítottam... ez a 15 kilós kis iron lurcher még így is vágtában vontatta a 70 kilós seggemet. mit mondjak, nagyot nőtt a szememben.
egy-két hét, és ilyen edzés mellett kétszer szélesebb lesz.

Címkék: bikejöring
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://sportinchaos.blog.hu/api/trackback/id/tr75995822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása